A tegnap este a Gáti Roma Gyülekezetben szolgáltunk.
Időnként szokunk szolgálni az ottani gyülekezetben.
A felolvasott ige a Lukács 23,1-12 szakasz volt. A húsvéti történetben
azt látjuk, hogy nagyon sok ember találkozott valamilyen szinten Jézus Krisztussal.
Pontosabban a nagyheti eseményekben különböző személyek életútja elhalad a
Megváltó mellett (Péter, Júdás, Pilátus, Heródes, főpapok, katonák, pogány
százados…) és mindenki valamilyen módon viszonyul Jézus Krisztushoz.
Heródes is kifejezte a Krisztushoz való hozzáállását. Sajnos
nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy életét Jézus Krisztus kezébe tegye.
Helyette semmibe vette az Urat és megcsúfolta. Az elején úgy tűnt, hogy
kedvelné az Úr Jézust, de csak valamilyen csodára lett volna kíváncsi, egy kis
szenzációra vágyott csupán.
Viszont ezen a napon barátkozott meg Pilátussal, mert
azelőtt haragban voltak egymással.
Vannak olyan barátságok amelyek eltávolítnak Istentől, vagy
akadályok abban, hogy valaki megtérjen, vagy, hogy haladjon a megszentelődés
útján. Sok esetben egy ilyen barátság Isten ellenségévé tehet valakit. A
világgal való barátkozás is ilyen. Ebben a kontextusban a világ alatt
elsősorban a Biblia az istentelen gondolkozást, szórakozást, élvezeteket,
életvitelt, életmódot érti. Nézzünk meg néhány igét:
1Ján. 2,15 Ne
szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot
szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.
Jak. 4,4 Parázna
férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az
Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.
Herodes Pilátussal
való barátságával kifejezte azt, hogy megvetette a Krisztus barátságát, inkább
választva a másik barátságot.
Jézus Krisztus nekünk is felkínálja a barátságát, kegyelmét.
Kell-e ez nekünk? Akarunk e együtt élni Vele? Drága érték nekünk Jézus Krisztus
és az Ő barátsága? Nem is érdemelnénk meg, hogy felkínálja barátságát, és mégis
megteszi, mert szeret, annyira, hogy életét adta értünk.
Mi is választunk vagy
Jézussal halad tovább az életünk vagy nélküle! Erről tanúskodni fognak a
szavaink és a tetteink. Meg fog látszani belőlük, hogy kinek a barátságában
élünk.
Jn. 15,12 „Az az
én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.
Jn. 15,13 Nincs
senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.
Jn. 15,14 Ti
barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek.
